Hurrikánok, közgazdászok, rossz viccek
Szerző: Pintér András portfoliómenedzser, Budapest Alapkezelő Zrt.
Az elmúlt hetekben minden a hurrikánokról és a jegybanki előrejelzésekről szólt (legalábbis abban a tőkepiaci burokban, ahol mi, portfólió menedzserek élünk). Mindenki az előrejelzéseket figyelte, hol a hurrikán várható pályájára vonatkozókat, hol pedig a jegybankárok azon prognózisait, melyek a jövőben várható gazdasági növekedést vagy az inflációt próbálják megbecsülni.
Miközben a kétfajta előrejelzésben nagyon sok közös vonás is van (bonyolult rendszereket próbálnak komoly számítógépes modellekkel szimulálni, különféle előrejelzési, valószínűségi sávokat használnak a bizonytalanságok érzékeltetésére, stb.), egy különbség nagyon szembeötlő. Ez pedig az előrejelzési időtávokra vonatkozik.
A meteorológusok az elmúlt hetek hurrikánjai alatt modelljeiket a legújabb adatok fényében óráról órára frissítették, és ahogy a lenti ábra is mutatja, erre minden okuk meg is volt. Az ilyen komplex rendszerekben, mint az időjárás, a folyamatok rendkívül nehezen előrejelezhetőek: míg például a floridai partokat való elérése előtt hét nappal készült prognózis (az előrejelzés hibahatárát is figyelembe véve) azzal számolt, hogy az Irma döntően Florida keleti partját súrolja majd, ehhez képest a tényleges útvonal Kuba északi része és Florida nyugati partvidéke felett haladt el.
A hurrikánok előrejelzése tehát rendkívül nehéz feladat, de a szakma ebben az esetben legalább ismeri korlátait: pár napos előrejelzéseket mer csak adni, ráadásul a legfrissebb adatok fényében azokat rendszeresen felül is vizsgálja, így összességében ezek a prognózisok hasznosak lehetnek az azokat felhasználók számára.
Sok gazdasági előrejelzés ezzel szemben lényegesen ambiciózusabb – nem pár napra, hanem pár évre próbál meg prognózisokat adni. Teszi ezt annak ellenére, hogy a gazdasági folyamatok modellezhetősége semmivel sem egyszerűbb, mint az időjárásé. Miért nem látják be mégsem a közgazdászok, hogy több éves előrejelzéseket készíteni ilyen komplex rendszerek esetén gyakorlatilag lehetetlen? Többféle válasz lehetséges, kezdve attól, hogy még egy rossz előrejelzés is jobb, mint a semmilyen, egészen addig, hogy a közgazdasági modellek egyre kifinomultabbak, így pontosságuk is folyamatosan javul.
Természetesen ennek a szakmai vitának a keretei messze meghaladják egy blogbejegyzés terjedelmét, de azért annyit fontosnak tartok kiemelni, hogyha ezeknek az előrejelzéseknek a múltbeli pontosságát nézzük, sok bizakodásra nincs okunk. Ha csak például az elmúlt évtizedek amerikai gazdasági recesszióit vesszük, akkor ezek közül a professzionális előrejelzőknek egy éves időtávon egyetlen egyet sem sikerült előre jelezniük. Nullát. Zérót. Miért gondoljuk akkor, hogy bármi értelme is van most 2019-2020-ra vonatkozó gazdasági prognózisokat olvasgatnunk?
Ha a meteorológusok előrejelzései lennének ilyen pontosak, biztosan nagyobb szerénységre intenénk őket. Hiszen jogos elvárás, hogy aki előrejelzést ad, ismerje tudományterületének korlátait és azokat őszintén kommunikálja is a társadalom felé. Összességében talán csak ennyi a lényeg.
Ja, és ismeritek azt a poént, hogy miért találta ki Isten a közgazdászokat? Hát azért, hogy a meteorológusok végre jól érezhessék magukat. Elég rossz vicc, ugye?
A cikk eredetileg a Budapest Alapkezelő Zrt. blogján jelent meg 2017. szeptember 21-én.
A Budapest Alapkezelő Zrt. nem vállal felelősséget a jelen kiadvány alapján hozott befektetési döntésért, és annak következményeiért.
